A pszichoterápia egy folyamat, amelyben a lelki megterheléssel, pszichés zavarokkal, tünetekkel tud megküzdeni a páciens a szakember megértése, támogatása és szakmai hozzáértése segítségével. A pszichoterápia hatékonyságát a páciens és a terapeuta között kialakuló bizalmi kapcsolat, valamint a páciens motivációja, belső munkája teszi lehetővé. A feltáró beszélgetés, a személyes élmények megosztása, egy objektív szemlélő visszajelzése és a pszichológiai módszerek együttesen alkotják a terápiás folyamatot, melynek időtartama függ a páciens elköteleződésétől, aktivitásától, támogató hálójától, kitartásától.

Ez a komplex módszer a test és az elme közötti kapcsolat erősítésére épít. Célja a betegség-gyógyítás-egészség folyamatának képi úton való megjelenítése (vizualizáció és imagináció), az élet értelmét adó célok meghatározása, kiegyensúlyozott érzelmi állapot létrehozása és a családi támasz erősítése. A Simonton módszer segítségével visszaszerezhetjük a kontrollt életünk történései felett, és a kiszolgáltatott, passzív élethelyzetből egy aktív, résztvevő szerepbe kerülhetünk.

A relaxáció nem kizárólag az izmok ellazítását jelenti. A stressz, a rossz konfliktuskezelés, a hangulatingadozások és sok pszichiátriai betegség nem csak pszichés terhet, hanem izomfeszültséget is provokál. Ilyenkor akaratunktól függetlenül szorítjuk állkapcsunkat, arcizmainkat, megfeszülhetnek a nyak és a hátizmaink. Ezzel párhuzamosan a belső szervek, a zsigerek simaizmai is megfeszülhetnek, görcsbe rándulhatnak. Ahogy egy gondolat, egy érzés, egy szituáció feszültséget, fokozott izom-összehúzódást válthat ki, ugyanúgy az ellazulás visszahat érzéseinkre. Tehát, ahogyan a feszültség növeli a szimpatikus idegrendszer aktivitását úgy a relaxáció csökkenti azt, ezáltal csökkenti a vérnyomást, lassítja és egyenletesebbé teszi a szívműködést és egy kellemesebb, nyugodtabb állapotot hoz létre.

Az onkopszichológia a test és lélek egységének erősítésén, a szorongás, stressz okozta terhek feldolgozásán, a belső növekedést serkentő kreatív folyamatok beindításán munkálkodik. Ehhez segítséget nyújt a pszichoedukáció, a rákbetegséghez és a hozzá kapcsolódó lelki-szociális problémák kezeléséhez szükséges ismeretek átadása, valamint stresszkezelő módszerek tanulása, az érzelmek feldolgozása, az egészséget támogató életmód tervezése, kialakítása, stb.

Testsúlycsökkentés hipnózissal, amely nem csak az életmódváltásban, hanem a pszichés folyamatok felőli támogatásban is segítséget nyújtó terápia. A szervezet az egyensúlyi tömegét az anyagcsere rendszer segítségével állítja be, melyet a tudattalan az érzelmeken keresztül irányít. A hipnózissal könnyen és egyszerűen hozzáférhetünk az elme azon részéhez, ahol a megfelelő szuggesztiókat elhelyezve olyan fizikai szintű változásokat idézhető elő, mint például a fogyás. A terápia fő célja a stressz és feszültség csökkentése, amivel kivédhetővé válik a nagy mennyiségű szénhidrát fogyasztása és a kontroll vesztés.

Sporthipnózis egy olyan módszer, ami legális dopping a sportolóknak. Javítja a sportoló koncentrációs képességét és önbizalmát, ezzel megsokszorozva a teljesítményt. A sportolók sikerességéhez nem csak az edzettségükre, kitartásukra van szükség, hanem a belső erőforrásaikra is, mint az önbizalmukra, magabiztosságukra, koncentrációjukra, mely nem áll egyenes arányban testi felkészültségükkel. A hipnózis segítségével mobilizálhatóak azok a belső erőforrások, melyek elengedhetetlenül fontosak a teljesítmény fokozásában, fenntartásában és ezzel a siker elérésében.

Az insomniák többsége másodlagos betegség. Rizikófaktorai: stressz, életkor, pszichiátriai betegségek. Az insomnia akkor válik klinikai értelemben problémává, amikor az elalvási, átalvási nehézségek, akadályozottság miatt a nappali tevékenységben, aktivitásban, közérzetben is mérhető változás következik be, ami fokozza a pszichiátriai betegségek kialakulásának kockázatát és a balesetek kialakulását.

A pszichés tényezők hozzájárulhatnak a testi megbetegedések kialakulásához, fennmaradásához, vagy kiújulásához. A pszichoszomatikus betegségek kialakulásának lehetséges okai az egyén számára tudatos vagy tudattalan környezeti, interperszonális hatások. Ilyenek például a stresszt keltő tényezők: gyász, trauma, veszteség, krízis, válás, szorongás megoldhatatlan élethelyzet, befolyásolhatatlan életesemények akkor, amikor az egyén számára kontrollvesztéssel járnak.

A depressziónak összetett háttere van, több tényező egyedi kombinációja határozza meg a kialakulását. Lehet genetikus alapú, veleszületett sérülékenység következtében, korai negatív kulcsélmények, megterhelő életesemények, negatív gondolkodási sémák, folyamatos rágódás hatására. A depresszió kialakulásának, fenmaradásának sokszor az az oka, hogy az információt feldolgozó folyamatokba hiba csúszik, logikai hibák kerülnek a gondolatainkba, amik negatív torzításokat eredményeznek az értékelésünkben.

A pánikbetegség olyan szorongásos zavar, ami nagyon erős, váratlan félelmi rohamokkal jár együtt és ezek a rohamok általában észrevehető ok nélkül kezdődnek, pár perctől akár 30-40 percig is tarthatnak. A félelmet átélő ember úgy érzi, elveszíti az önkontrollját, megőrül, vagy olyasmi történik vele, amire képtelen hatással lenni, ezért folyamatosan szorong egy újabb roham kialakulásától, így élete egyre jobban beszűkül.

A személyiségzavarok kialakulása mögött több olyan kora gyermekkorban jelen lévő együtt járás figyelhető meg amelynek hatására bizonyos hibás tanulási mechanizmusok aktiválódnak. Ennek oka sokszor a korai kötődés torzulásai, a rossz vagy hiányzó szülői minták, rossz problémamegoldási technikák. A pszichoterápia során a pszichológus és a páciens megpróbálják újrastrukturálni a beteg kapcsolatait, konfliktuskezelését, érdekérvényesítési technikáit a jobb és eredményesebb megküzdési stratégiák kialakítása céljából.

A sématerápia kognitív viselkedésterápiás, kötődési, gestalt, tárgykapcsolati, konstruktivista és pszichoanalitikus iskolák elemeit foglalja egy terápiás modellbe. A kognitív viselkedésterápia azzal egészíszül ki, hogy sokkal hangsúlyosabb a pszichológiai problémák gyermek- és serdülőkori eredetének feltárására, a terapeuta-páciens kapcsolat és a maladaptív megküzdési stílusok. Mert a korai maladaptív sémák pervazív motívumok vagy mintázatok, melyek emlékekből, érzelmekből, kogníciókból és testi érzésekből állnak, és az egyénre magára és másokkal való kapcsolataira vonatkoznak. Ezek a sémák a gyermek veleszületett temperamentuma és a környezete közti kölcsönhatások következtében betöltetlen alapvető érzelmi szükségletekből alakulnak ki, egész életen át változnak és sokszor diszfunkcionálisak. A Sématerápia megalkotója szerint az embereknek öt alapvető érzelmi szükségletük van:  Biztonságos kötődés (ide tartozik a biztonságra, stabilitásra, gondoskodásra és elfogadásra való igény), Autonómia, kompetencia és az énazonosság érzése,  A jogos igények és érzelmek kifejezésének szabadsága,  Spontaneitás és játék, valamint  Reális keretek és önkontroll. A súlyosabb személyiségzavarok kezelése során a sématerapeuták felismerték, hogy egyes sémák együttes előfordulása sajátos érzelmi, gondolati és viselkedési egységeket teremt meg, melyeket sémamódoknak nevezetek el. A sémamódok aktiválódása során bizonyos maladaptív sémák, negatív érzelmek, elkerülő reakciók és önsorsrontó viselkedések uralják a páciens működését. A sématerápia segít a páciensnek és a terapeutának megérteni és rendszerbe foglalni a maladaptív sémák okozta visszatérő magatartási mintázatokat és ezen mintázatokat megváltoztatni.